Tizenötödik...
A tegnapra ígért és elmaradt Francesco-féle gulyásparty ma végre megrendezésre került. No persze nem reggel. Siettem haza a suliból, hogy nehogy késsek. Mikor még 20-kor sem volt sehol Francesco úgy gondoltam itt az ideje cselekedni, s írtam neki egy szöveges üzenetet. Amire ő telefonhívással válaszolt, hogy "Tranquilla!" 21 körül érkezik, addig hesszeljünk. Fernandával az éhhalál küszöbén állva, ülve, fetrengve kilopóztunk a konyhába néhány falatért, majd befutott lakótársunk, s neki is állt a főzésnek. A kedvemért... gulyást készített, hogy otthon érezzem magam. Nagyon kedves! Mondjuk a pucoljatok meg 6 (HAT) fej hagymát már kicsit sántított, de gondoltam ő tudja. Egy rövid telefonbeszélgetés után az otthoniakkal el is készült a lakoma. Szegény pocakomat csalódásként érte, hogy a zöldségekkel megrakott, lédús gulyásleves helyett, pörkölt került a tányérba. Olyan igazi gatyaszaggató, zsíros (elnézést zsííííííííííííros) 3 napig emésztős pörkölt, ráadásul! tele hagymával. Húha! - gondoltam, ezt még meg kell emésztenem. Mind a gondolatot, hogy ezt el kell pusztítanom, mind a gyomromba pakolt zsírpacnit. Előételként - bizony az is volt- babot szolgált fel olajjal és ecettel meglocsolva, hidegen. Ha csak az ismerőseim olvassák ezt a blogot, akkor ismerik kapcsolatomat a babbal, de ha esetleg más is belenéz elárulhatom, hogy ki nem állhatom. Talán 5 évente egyszer jól esik DE! szigorúan melegen. Magamba tömtem valamennyit a "babsalátából", de képtelen voltam 5 szemnél többet befalni, mert már így is fintorogtam és öklendeztem. Aztán egyre csak azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnám feltűnés nélkül valahogy kiszórni a kukába, de addigra már felszolgálta Francesco a "gulyást" így megmenekültem. Figyelem! A gulyáspörtköltet éremes sok kenyérrel fogyasztani a későbbi hányinger elkerülése végett. Életemben először megértettem, miért is kell az a hülye pálinka. Tudnak ezek a magyarok!
A vacsora egyébként jó hangulatban telt, a hatalmas tetőteraszon fogyasztottuk az étket, miközben Francesco 3 köbméteres 1989-ben vásárolt kazettásmagnójából ordítottak a '80-as évek romantikus slágerei és túlüvöltve a zajt próbáltunk olaszul kommunikálni. Elég vicces benyomást kelthettünk a szembe szomszéd ablakából. Szürreális vacsoránknak éjjel 2-kor lett vége. Ekkor Fernandával elmosogattunk, majd nyugovóra tértünk gyomorgörcsünk társaságában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése