Annyok érkezése

Negyedik...

Mindeddig azt hittem, hogy a leghajmeresztőbb dohányzással kapcsolatos élményem, amikor az Örs Vezér téren a türelmetlen cséjnszmókerek már az állomáson rágyújtanak, annak ellenére, hogy percenként szajkózza az unott hangú nő, hogy "Kérjük, hogy az állomás területén ne gyújtsanak rá! Köszönjük!". - Ejjha de sok lett itt az írásjel egymás mellett...- Van azonban ennél hajmeresztőbb is. Ma lettem figyelmes rá ugyanis, hogy az olaszok motorháton is cigarettáznak. Elképesztő!!! Valaki egyszerre üli meg sztájlos Vespáját, dohányzik és(!) telefonál... Pfffffffffffffff. Méghogy a nők multifunkcionálisak, na persze!!!
Örömmel nyugtáztam ma, hogy hazakotródtak a német (és egyéb) cserkészek, akik miatt első nap halálfélelmem volt a Termininél. Ilyet én még nem pipáltam, megtelt az egész állomás, de nem csak a megálló rész, hanem a folyosók, lépcsők, közlekedők. Mindenütt tömött sorokban az emberek, mint egy koncert dühöngőjében. Mint kiderítettem, az oka a nagy csődületnek az a Santa Maria Maggiore templom augusztus 5-i búcsúja volt. Az olasz(!) wikipedia arról ír, (már ha jól szótáraztam) hogy sok száz évvel ezelőtt - nem, nem a makabeusok hanem- Liberius pápa idején, egy augusztusi reggelen hó lepte el az Esquilinus dombot. A csodálatos és különös jelenség sokakat oda vonzott, akárcsak a pápát, aki botjával a hóba rajzolta a későbbi székesegyház körvonalát. Imádom az ilyen mesebeli történeteket. Az igazság meg kit izgat, nem igaz?
A wikipedia fordítása mellett elnéztem ma az utca emberét, akik főleg turisták ugyebár. Roppant mókás alakok rohangálnak itt a városban. Ma egy "férfi" jött velem szemben, aki homoszexualitását, már annyira felvállalta, hogy a kezében kiegészítőként lógó, pórázra vert ocsmány jószág, nem kutya volt, hanem MACSKA! Mi jöhet még ez után? Azt hittem a buzik azon versenyeznek, hogy kinek nagyobb a szerszáma, vagy kinek volt több egyéjszakás kalandja, vagy kinek lóg több márkás holmi a ruhásszekrényében, na de hogy ki tud minél kisebb állatot pórázon tartani??? Anyám! A macskás fazon után egy amerikai szerencsétlennel akadtam össze a metrón, aki szegénykém zsebkendővel kapaszkodott, nehogy bacilusos legyen frissen manikűrözött keze és frissen mázolt körme. Valóban szánalmas vagy én reagálom túl? A metróról leszállva a Termininél igyekeztem metróvonalat váltani, s azon tűnődtem, hogy itt miért nem olyan nyomasztó metrózni. Ekkor jutott el az agyamig, hogy zene szól minden megállóban. Ma éppen a Massive Attack féle Teardrop csendült fel, ezért azóta ez megy a fejemben. Meg kell hagyni kiváló ötlet ezzel feldobni az utca emberét. Apróság, mégis sokat jelent egy álmos, munkába igyekvős reggelen. Bár lehet, hogy Annyok érkezése miatt nem érzem nyomasztónak a kicsit büdös, kicsit meleg, nagyon zsúfolt metrómegállókat. Bizony, bizony! Ma érkezett anyukám a hétvégére. Annyira izgatott voltam, hogy még fel is porszívóztam. Egy olyan porszívóval, melynek mindössze egy résszívó feje van. A szobám pedig - s távol álljon tőlem a panaszkodás- van vagy 6 négyzetméter. Mindenkinek ajánlom a cardio-fittness ezen új fajtáját. Figyelem! A derék furcsa reccsenő hangot kibocsátó összeroppanását követően javasolt abbahagyni, s csak óvatosan integetni a fennmaradó pormacskáknak! Már csak egy metróút és találkozunk!